Lézeres technikával lezárt dobozokkal készül egy fenntarthatóbb és körforgásos gazdaságot támogató élelmiszeriparra a Tetra Pak. A vállalat emellett a kizárólag Magyarországon gyártott egyik csomagolásánál is új fejlesztést vezetett be.
Látványosan visszavettek éghajlatvédelmi céljaikból a vállalatok a magas infláció és a geopolitikai feszültségek hatására. A cégek annak ellenére lassítják fenntarthatósági kezdeményezéseiket, hogy azok több pénzt hoznak, mint amennyit remélték tőlük – mutat rá az EY több mint 500 fenntarthatósági szakértővel készült nemzetközi kutatása. Magyarországon 2024 januárjától törvény ösztönözheti a fenntartható szervezeti működést.
Az Országgyűlés december 12-én elfogadta a fenntartható finanszírozást és egységes vállalati felelősségvállalást támogató ESG törvényt, mely 2024. január 1-jén lép hatályba. Az új törvény célja a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati társadalmi felelősségvállalás előmozdítása, figyelembe véve a környezettudatosságot. A jogszabályi megfelelés a legtöbb esetben teljesen újfajta adatgyűjtést jelent a nagyvállalat számára, ráadásul ezt majd auditálni kell, és a felkészülésre 1000 hazai nagyvállalat esetében 12 hónap áll csak rendelkezésre, ezért a sikeres megfelelés érdekében a vállalatoknak érdemes minél hamarabb elkezdeni a felkészülést - írja a BDO a közleményében.
A zöld finanszírozás nemcsak támogatja a zöld gazdaság felé való átmenetet, hanem pénzügyi szempontból is alacsonyabb kockázatot jelent – hívja fel a figyelmet a Colliers és a K&H csoport által „Green Finance Report” címmel kiadott közös jelentése, amelyből az is kiderül, hogy a hitelintézet kereskedelmi ingatlan hitelportfóliójának 2023-ban megkötött vagy még megkötésre kerülő része 40%-ban már a zöld kategóriába sorolható.
Tegnap, azaz december 12-én kellett volna befejeződnie a COP28 klímacsúcsnak, de a várakozásoknak megfelelően a fosszilis tüzelőanyagok csökkentésére vagy kivezetésére vonatkozó vállalásokat nem sikerült időben elfogadnia az országoknak, így nemcsak éjszakába nyúlóan folytatódtak a viták, de még december 13-án reggel is tartott a klímacsúcs. Mostanra a Reuters legfrissebb információi szerint azonban a COP elnöksége által javasolt megállapodás szövegét elfogadták az országok, ezzel megszületett a megállapodás.
Tervezetten december 12-én befejeződik a COP28 klímacsúcs Dubajban, a zárás előtt az elmúlt napok eseményeit foglaljuk össze a Reuters beszámolói alapján. A legfontosabb, illetve leginkább vitás pont egyértelműen a fosszilis tüzelőanyagok csökkentésére vagy azok fokozatos kivezetésére vonatkozik - ez volt, és ez lesz a legmeghatározóbb kérdés a klímacsúcs mai és holnapi napján. Eldőlni látszik a jövő évi COP29 helyszíne is.
Az ENSZ éghajlat-változási csúcstalálkozójának közel 200 országa hétfőn - azaz a mai napon - a legkényesebb kérdéssel fog foglalkozni: a világ olaj- és gázfelhasználásával, a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonásának lehetőségével - írja a Reuters.
Nem elegendőek a jelenlegi, fokozatos változtatások a 2050-re kitűzött globális nettó nulla kibocsátás eléréséhez. A legnagyobb kibocsátó nemzetek közül ugyan több is növelte a klímasemlegességre vonatkozó célkitűzéseit és a megújuló energia előállítása is növekszik világszerte, de sok még a tennivaló. A kormányokat és a vállalatokat a karbonsemlegesség felé tett lépésekben olyan tényezők akadályozzák, mint az államadósság, a belpolitikai feszültségek, a dekarbonizációs tervekkel szembeni növekvő ellenállás és az energiaellátás biztosításának szükségessége. A gyorsan növekvő gazdaságokban a szintén gyorsan növekvő energiaigény ösztönzi mind az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, mind a fosszilis tüzelőanyagokból történő energiatermelésbe való beruházásokat. Így bizonyos országokban, például Indiában, 2070-ig valószínűleg nem sikerül elérni a nettó nulla kibocsátást – állapítja meg a KPMG Net Zero Readiness Report 2023-as jelentése.
Amikor reggel fél 8-kor félkómásan bedörrentjük a kotyogós kávéfőző alatt a tűzhelyet, vélhetően nem gondolunk bele abba, hogy ezt az egyszerű mozdulatot mintegy 2,3 milliárd embernek nem áll módjában megtennie a Földön. Márpedig amíg a nyugati világban alapvetésnek számít és könnyen elérhető a biztonságos és tiszta főzés és sütés lehetősége, eközben világszerte több mint 2 milliárd ember nem fér hozzá ezekhez az erőforrásokhoz, ehelyett szénnel, kerozinnal, fával és faszénnel kénytelenek megoldani ezt a feladatot. Ez pedig nem csak rendkívül sok időbe kerül és környezetromboló hatású, de az egyik vezető idő előtti halálozási tényezőnek is számít.
A Magyarországon 2023 januárjától villamos energia nagykereskedelmet folytató KER Toki Power AD mostantól már nagyfogyasztóknak végfelhasználóként is kínál származási garanciával rendelkező zöld áramot – hívta fel a figyelmet közleményében a vállalat.
Budapesti székhelyű lesz az a holding, amelybe a magyar, a szerb és a szlovén áramtőzsdét integrálják, és a közös regionális áramtőzsde már 2024-ben megkezdi működését – többek között ezeket is tartalmazza az Energiaügyi Minisztérium csütörtöki közleménye, amelyet a tegnap éjjel megjelent kormányhatározat alapján adtak ki.
Elindult a rendszerhasználókkal a nyilvános egyeztetés a magyar villamosenergia-rendszer 10, illetve 15 éves hálózatfejlesztési tervéről, amelyhez az érdekeltek idén év végéig küldhetik meg szakmai észrevételeiket – hívta fel a figyelmet csütörtöki közleményében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH).
Az energiakrízis indította el igazán Európát az energetikai átállás kétségtelenül hosszú útján, most állnak fel az új rendszerek, jönnek létre a szabályok és egyes területeken egészen új technológiák implementálódnak a gyakorlatba. A zöld átmenet egészen máshogy zajlik egy vállalatnál, amely alkalmazza az újdonságokat, és egy olyannál, amely hosszú évek munkájával kutatja és fejleszti azokat az eszközöket, amelyek a jelenlegi legjobb tudásunk szerint segíthetik a jövő és a jelen fenntarthatóbbá tételét. Az energiaátmenetről, az égető kihívásokról, egy Magyarországra hozott új technológia gyártásáról kérdeztük a Schneider Electric új, Európáért felelős alelnökét. Gwenaelle Avice Huet szeptember óta felel a vállalat európai tevékenységének teljes üzleti portfóliójáért, valamint képviseli az unió felé a Schneider Electric zöld és digitális átalakulásban betöltött szerepvállalását.
Alternatív hajtású járműveket állított forgalomba a Lidl Magyarország: az élelmiszer-kiskereskedelmi lánc hosszú távú célja, hogy csökkentse a bolti áruszállításból származó környezetterhelését. 4 db elektromos és 6 db LNG hajtású gépjárművel kezdik meg a flotta átalakítását: a Portfolio megtudta a projekt részleteit.
Az eddigi jogi és műszaki vizsgálatok nem tártak fel olyan körülményt, amely a Paksi Atomerőmű négy blokkja 20 évvel történő További Üzemidő Hosszabbítását (TÜH) akadályozná, gazdasági-pénzügyi szempontból pedig egyértelműen megtérülő beruházásról beszélünk – hangsúlyozta Horváth Péter János kedden Pakson egy sajtótájékoztatón. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója bejelentette, hogy az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos szállítási bizonytalanságok tapasztalatai miatt úgy döntöttek: 3 évre emelik a nukleáris fűtőelemek készletét a törvényileg minimálisan kötelező 2 évről, és a Portfolio kérdésére elárulta, hogy a jelenlegi 2,5 évnyi készletről az idén év végi várható szállítással közel 3 évre emelkedik a készlet, majd a jövő év eleji újabb szállítással „valamivel 3 év fölé megyünk”. Horváth Péter János azt is felvázolta kérdésünkre, hogy az orosz Roszatom megbízható fűtőelem beszállítása mellett hogyan tervezik a fűtőelem diverzifikációt az amerikai Westinghouse és a francia Framatome cégek kapcsán.
Egy friss kutatás szerint a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó globális szén-dioxid-kibocsátás idén rekordot fog dönteni, ami súlyosbítja az éghajlatváltozást és még pusztítóbb, szélsőséges időjárási jelenségeket idéz elő.
Legfeljebb 5 millió forint vissza nem térítendő támogatást kínál az új lakossági napelemes és tárolótelepítési pályázat, amellyel legfeljebb a beruházás 66%-át támogatja a kormány tisztán magyar költségvetési forrásból, egy összetett feltételrendszer mentén – ez néhány kulcselem a hétfő este bejelentett felhívásból. Összességében a pályázat jó lehetőség azoknak, akik 2024-től a még nem minden részletében tisztázott bruttó elszámolási rendszerben szeretnének napelemet és energiatárolót is telepíteni, hogy a villamosenergia felhasználásuk minél nagyobb részét saját termelésből fedezzék, és az előző lakossági napelemes pályázat számos keserű tapasztalatáról hallani se akarnak. Ezzel együtt az új pályázatban is számos megkötés, illetve kizáró tényező van, amelyekre nagyon oda kell figyelni.
Együttműködési megállapodást írt alá az MBH Bank és az Agrárminisztérium, ennek keretében a következő években egy biodiverzitást megőrző program kidolgozását kezdik meg közösen.
Jogos a kritika azzal kapcsolatban, hogy „az állampolgár gyorshitelt ad az MVM-nek”, ami az állami cég összetett számlázási rendszerével is összefügg, ezért azon dolgozik a cégcsoport, hogy „az összes számlázási tevékenység egy informatikai rendszerben bonyolódjon” – többek között erről is beszélt a parlament gazdasági bizottsága előtti meghallgatásán Lantos Csaba.
Az Európai Unió számos országában komoly gondot jelent a villamosenergia hálózatok szűk kapacitása ahhoz, hogy az elektromos autók gyorsabb terjedéséhez szükséges töltőhálózatot ki lehessen építeni – mutat rá a Reuters a hétfői figyelmeztető anyagában a helyzetre. A kapacitás problémák az egész uniós energiaátmenetet is akadályozhatják, amely az Európai Bizottság friss becslései szerint 2030-ig mintegy 60%-kal több villamosenergia termelését és elosztását teszi szükségessé, és amelyhez irdatlanul nagy, közel 600 milliárd eurónyi hálózatfejlesztési kiadást kell végrehajtani. Éppen ezen óriási feladatok, a decentralizált áramtermelési és elosztási rendszerbeli nehézségek miatt, a Bizottság előállt egy hétpontos cselekvési tervvel, amelyekkel az a célja, hogy a szükséges beruházások minél hamarabb megvalósuljanak, és így ne a hálózat legyen az energiaátmenet fő akadálya.